Bezzeg a medvehagyma!!

Elakadtunk a hozzátáplálásban. Nándi eddig, ha nem is rettentő mennyiségekben, de szépen eszegette a számára készített finom pépeket. Mindenféle gyümölcspépre vevő volt, kedvence az almás-banános-gabonás lett. A főzelékeket is kedvelte, krumplihoz kevertem neki cukkinit, céklát, répát, spenótot, karfiolt, mindegyikből bevágta a maga kis tányérkányi adagját, méghozzá különösebb teketória nélkül. Egészen 5 nappal ezelőttig... mert azóta nem hajlandó enni még a kedvenceiből sem. Értetlenül állok a jelenség előtt. Ahogy kínálom a kanállal, már az első falatot látva rögtön elfordul, és ha nyúl is a kanálért, az nem az étel miatt van (amit szépen kiköp), hanem mert szereti rágcsálni a színes műanyag evőeszközt. Se szopi előtt, se szopi után nem kér... mindent megpróbáltam, a sikertelenség teljes. Meg különben is, minek egyen mást őkelme, ha egyszer anya teje mindig kéznél van? ;)
Viszont szombaton teljesen ráizgult a mi barna rizsünkre!! Kis gondolkodás után (le tudja-e nyelni) megkínáltuk, ízlett neki, be is nyammogott pár felnőtt villányi mennyiséget. Tegnap este pedig a medvehagymát szemelte ki, és addig nem nyugodott, míg nem kapott belőle. Egy ideig csak rágogatta, látszott, hogy ehhez a feladathoz a 4 fogacska még kevés, így Apa összetörte a kis levélkéket, galacsinokat gyúrt belőlük, és így adta oda Nándornak. Aki begyűrte, és lenyelte!!! És tetszett neki.
Lehet, hogy nem tetszik már neki, hogy mást "kell" ennie, mint nekünk? De hát mindenből csak nem vehetünk biót, hogy bármelyik ételünkből megkínálhassuk. Hogyan tovább? Majd kialakul, mindenesetre mára barna rizs a menü. :)