2009. május 27., szerda

Szülésdal

Ez széééép, szeretettel ajánlom mindenkinek. :)

http://www.youtube.com/watch?v=IWAd6Ip_-Wc&eurl=http%3A%2F%2Fsokgyerek.blogspot.com%2F&feature=player_embedded

In memoriam Kékségem





Ez a bejegyzés nagyobb részt nem Nándorról fog szólni, hanem egy, a szívemhez igen közel álló eszközről, amit orvul vettek el tőlem.
Kékségem az első igazi bringám volt. Fősuli harmadik évében vásároltuk, hosszas válogatás és gondolkodás után. Fél évig kuporgattam rá a forintokat, még párom is besegített. Így tudtam megvenni a gyönyörű és szuper Kelly's Saphixot, amit Kékségemnek neveztem el. Sok-sok kilométeren és élmény során volt mellettem (meg alattam), melyeket nem felejtek el soha. Csak egy-két példát ragadok ki... ott volt az az évem Győrben, mikor szinte minden nap Kékségemmel közlekedtem a kollégiumból, albérletből a suliba. Mennyivel gördülékenyebb, vidámabb volt így, mint a tömött busszal!
Vagy a nyaralásaink. Mióta megvolt a kékség, bringákkal utaztunk nyaranta mindenhová. Ausztria hegyei közé, a Balaton mellé, Egerbe, vagy Pécsre - itt töltöttük pl. a nászutunkat.
Aztán ott voltak a Gruppettós túrák - szuper társaság, szép tájak, végigküzdött emelkedők, katartikus lejtők...
A Dolomitok lélegzetelállító, hatalmas hegyei, melyek közé páromat kísértük.

Még Nándorral a pocakban sem hanyagoltam el a bringám, kicsit átalakítva, kismamabaráttá téve a nyolcadik hónapig fel-felpattantam rá időnként. Aztán Nándor kibújt, és vele a hátamon is elgurultunk párszor a közeli erdőbe.

Kékséget Tibor bringájával együtt ellopták a lépcsőházunkból vasárnap. Brutális, vastag lánncal voltak egymáshoz rögzítve, de úgy tűnik, ez kevés volt, a láncot átvágva találtuk meg.
A tolvaj vajon mennyit kaszál velük? Szerintem töredékét annak, amennyit nekünk értek a bringák.
Képekkel búcsúzom Kékségemtől.

2009. május 20., szerda

Lélekápolás :)

Lusta anya meg sem írja a nagy hírt... :D múlt héten, jó egy év után először ismét sikerült eljutnunk a Gyémánt Út központba egy kiadós esti meditáció erejéig. :) Csütörtöki napon történt a dolog, és mint kiderült, épp ez az az este a héten, amikor van, aki vigyázzon a gyerkőkre, míg a szüleik elmélyülnek. No nálunk erről nem lehetett szó, mivel azért Nándor nagyon kicsi még ahhoz, hogy idegenekre merjük bízni. De így legalább senkit nem zavart, hogy egy tonna játékot borogatott ki és rágcsált meg, míg én elvoltam a gompában. Apa azt mondta, jól tűrte a távollétemet egész végig, csak pici sírás volt, de karba véve hamar meg tudta vígasztalni. És ezt követően már teljesen jól eljátszogattak, meg barátkoztak a többi babával.
Nekem pedig elmondhatatlanul jól esett újra meditálni, nem is tudom, hogy bírtam ki enélkül az elmúlt évet. Gyakrabban sort kéne keríteni erre, ezt érzem és tudom. De sajnos itthon nagyjából három perc alatt alszom bele bármiféle koncentrációba... abban meg nem merek reménykedni, hogy a közeljövőben Nándor ismér kibír nélkülem 3/4 órát, mivel újabban tombol rajta a szeparációs szorongás... mindegy, a múlt hetinek nagyon örtültem, igazi balzsam volt a lelkemnek. :)

2009. május 19., kedd

Blogos játék :)


1. Bárki játszhat, akinek blogja/flickr képtára van.
2. Az első 3 ember, aki kommentet ír erre a bejegyzésre, ajándékot kap tőlem, melyet én készítek.
3. Ők is meghirdetik a játékot a saját blogjukban, és várják a saját 3 jelentkezőjüket :-)
4. Ezt az ajándékot az elkövetkező 365 napon belül el fogom juttatni hozzátok.
5. Nem küldöm el az ajándékot annak, aki nem hirdeti meg a játékot a blogjában /flickr -en.

2009. május 10., vasárnap

Klub



Szombaton a budaörsi textilpelenkázó- és babahordozó klubban voltunk. Ez egy havi egy alkalommal megtartott találkozó, aminek alkalmával sok-sok hordozó szülő gyűlik össze, és cserél tapasztalatot, hordozót ;), beszélget személyesen az interneten megismert emberekkel. Egy tornateremben gyűltünk most is össze, ahol habár a hely szűkösnek bizonyult, a hangulaton ezt nem lehetett érezni, jól éreztük magunkat nagyon.
Nándor is!! Egyáltalán nem zavarta a tömeg, sőőőt, az egész helyzet kifejezetten tetszett neki... végre nem az unalmas otthoni környezetben volt a megszokott, unalmas szülőkkel, hanem új, izgalmas helyen, ahol sok ember, baba, megmászható illetve megkaparintható tárgy akadt! :D
És miután kijátszotta magát az apja felügyeletével, szépen elaludt szopi közben, majd hátamra vettem a kölcsön Hunbabába, és így horkolt tovább. :)
Pár képet hozok, köszönet értük Natinak!

2009. május 2., szombat

Kirándulás




Tegnap, a szerelmesek hónapjának első napján kirándulni voltunk. Pilisszentlászóról indultunk, bevágódva az erdőbe, követve egy patak folyását. Gyönyörű útvonalat sikerült kiválasztanunk, a patak medre mentén sok izgalomban, finom, friss illatokban, és szépséges látványban lehetett részünk. Nándor a séta egy részét átaludta a kendőben, a további részében meg kerek szemekkel lesett az apja hátáról, izgatottan rikoltozott, valamint amikor ezt megunta, nagy erőkkel próbálta megszerezni a párom hajában lévő pántot. :D
Visegrádon lyukadtunk ki, ami meg kellett állapítsam, hogy igazán hangulatos, szép település, és biza megérne egy itt töltött hosszú hétvégét. Reméljük, egyszer ez is összejön... addig is íme, képek a tegnapiról. :)