2011. július 30., szombat

Gombás kalandunk

Úgy kezdődött az egész, hogy Nándor és párom tegnap délelőtt elbringáztak a közeli erdőbe, míg én itthon kendőzni tanítottam valakit. S mikor hazaérésük és alvásuk után beszéltem velük, Nándor igen lelkesen mesélt arról, mekkora nagy gombát láttak. Apja le is fotózta, és a képet átküldte Anyumnak, aki megállapította, hogy ez valószínűleg őzláb gomba.



Úgy döntöttünk, ha ma jó idő lesz, kimegyünk együtt gombát szedni az erdőbe. Így is lett. :) Meglepetésünkre annak ellenére, hogy látszott, mások már megelőztek minket, sok-sok gombát találtunk! Teleszedtük a kosarunkat, azaz inkább csak Nándor, mert miután megmutattuk neki, hogy kell szépen begyűjteni a gombákat, hihetetlen lelkesedéssel szedegette őket! Amúgy nekem is nagy élmény volt a gombászás, mert bár gyerekkoromban sokszor voltam Anyukámmal az erdőben ilyen céllal, arra nem emlékeztem, hogy ez ennyire izgalmas móka! :)
Íme tehát a mai zsákmány:



Hazaérés után gyorsan útra keltünk ismét, irány a legközelebbi piac, ahol gombaszakértőt találunk! S mikor a szakértő meglett, az is kiderült, hogy valóban őzlábat szedtünk! Hurrá-hurrá, örültünk ennek. :) Vicces volt, hogy a piacon egy árus meg akarta venni a gombát tőlünk, persze nem adtuk. Ja, egy turista pedig lefotózta a teli kosarat. :D
Hazaérve lemértem a zsákmányt, nos, kb.2,1 kiló gombát sikerült röpke fél óra alatt begyűjtenünk!
Este kirántottam kábé a felét, jutott és maradt is jócskán!
Örültem nagyon a mai programnak; hálás vagyok az érzésért, amit a gombászás idézett fel bennem, meg az erdőnek, hogy ilyen bőkezűen osztotta nekünk a kincseit. :)



Mérföldkövek...

Hát ennek is eljött az ideje - ma estére áttörte Hajnal ínyét az első két foga alul, középen. Őszintén szólva kellemes meglepetésként ért a dolog, mivel nem volt különösebben nyűgös mostanság (sem). :)
A másik nagy hír, hogy bő egy hete mászik, így híven követte a bátyja mintáját, aki szintén 8 hónaposan kezdett ebbe bele. :)

Családi fotó :)

Ilyen kép nagyon régen nem készült rólunk, muszáj megmutatnom. :)
Pár hete készült Dobogókőn, egy szép túra kezdetén.

2011. július 12., kedd

Hajnal mozgolódik és néha eszik is :)

Akartam írni lánykánk mozgásáról, mert hogy igen csak benne van a fejlődésben a kicsike. :)
Nagyon profin gurul ide-oda, ez bátyjához képest szokatlan nekünk, nála mondhatni kimaradt a nagy forgolódás.
Úgy tűnik, ő is kihagyja a kúszást egy az egyben, mint Nándor annak idején. Nagyon akar mászni, hintázgat négykézláb előre-hátra, és próbálkozik előre jutni, de egyelőre inkább hátra vagy oldalra jut. Ami nem kicsit idegesíti, mikor el akar érni valamit (meg is értem). Amúgy szerintem hamarosan tényleg mászni fog már, és akkor vége a nyugodt világnak, jajj nekünk. :D
Érdekes még, hogy folyton állni meg ülni akar. Négykézláb lábujjhegyre áll, és jó magasra emeli magát, ebből a pozícióból próbál kiülni, ami nem sikerül, majd innen tovagurul. Nagyon vicces látvány. Ilyesmit például nem láttunk Nándornál. Kíváncsi vagyok, a továbbiak hogyan alakulnak!
Másik, amit említeni szerettem volna, a hozzátáplálás. Vagy sokkal inkább kóstolgatás. Lányunk nem komálja a pépeket, ellenben rettentő kíváncsi mindenre, amit eszünk. Nyúl a tányérhoz, és ha hagyjuk, vesz is magának. Gyümölcs, zöldség, krumpli, kenyér - ezekkel próbálkozik. Elveszi, trancsírozza, szájába helyezi. Fintor, eltartja, megnézi. Megint szájba be. És addig-addig nyammogja, nyálazgatja az ételeket, míg pár falatkát le nem nyel belőle. (Aminek mondjuk a felét vissza is köhögi rögvest - na ilyen sem volt soha a bátyusnál.) Hát ennyi, mennyiségekről nem tudok beszámolni. Azt hiszem, a napi 267454721 alkalommal való szopizás valószínűleg épp eléggé jóllakatja. :)

Zene nektek ismét

Rátaláltam két régi kedvencemre Szalóki Ágitól, és nagyon-nagyon megörültem nekik. Szeretettel ajánlom minden nyitott fülnek. :)



2011. július 3., vasárnap

Hajnal és Jutka a doboknál

Nándor már mély barátságot kötött bátyámék dobszerkójával, itt volt az idő, hogy a kishúga is megismerkedjen vele. :)
Íme az eredmény!

Ülünk a vonaton...

...azazhogy várjunk csak, nem is. :D
E videót megnézve bárki láthatja, hogy az Őrségből való hazaúton nem unatkoztunk, megtaláltuk a magunk kis mulatságát. :D

A vizipók :)

Hát az úgy esett, hogy idén nyáron is ellátogattunk az Őrségben kétszer a Hársas tóhoz. Szerencsére adódott jó idő hozzá, és a víz így kellemesen langyos volt. Gondoltuk, megmutatjuk Hajnalnak is közelebbről a tavat.
Azt eddig is tudtam, hogy szeret fürödni, de erre azért nem számítottam... cseppet sem zavarta a víz hőfoka, nagy élvezettel pancsolta végig azt az időt, amíg bent volt velünk! Úgy tűnik, létezik még Nándornál is nagyobb vizipók! :)

Hajnal első hintázása