2010. szeptember 25., szombat

Ma reggel...

... áttörésünk volt a szobatisztaság felé való lépkedés terén! :) Történt ugyanis, hogy Nándor a sok próbálkozás után először engedte a nagy reggeli folyóügyét a WC-be!!! :)))
Éjszakára amúgy már vagy egy hónapja csak vékony pelust vagy bugyit kap, mert megbízhatóan nem pisil már. Reggel szokott egy nagyot alkotni a padlóra, és akkor azt mindig szépen feltörölgetjük utána. Nem erőltetjük a bilizést, mert nem hiszünk az erőszakban e téren sem. De napi sokszor felkínáljuk neki a bilire csüccsenés lehetőségét, amivel él is sokszor, csak épp soha nem történik semmi említésre méltó. :D
Pár hete megkapta a Bilikönyvet , amit már néhány százszor el is olvastunk neki, nagyon szereti. :) Nem tudom, emiatt-e, de elkezdte jobban zavarni a pisis pelus... az utóbbi hetekben rögtön leveteti, miután pisil. (A nagydolog más tészta, azt gyakran letagadja.)
Ha nincs a popóján semmi, jelzi, ha szeretné intézni a kisdolgot. Így volt ez ma reggel is, bilire kérte magát, majd WC-re, ahol aztán némi vízcsorgatás mellett sikerült elengednie a reggeli pisit! Nagyon örültünk neki, ő is büszkének tűnt, utána elbúcsúzott a produktumtól és lehúzta a WC-t.
Kíváncsi vagyok, lesz-e folytatás... azt hiszem, az esélyét mindenképpen megkapja legalább annyiban, hogy itthon -ahogy egész nyáron- meztelen popóval mászkálhat ismét.

2010. szeptember 14., kedd

Futóbringázik


És ismét egy mérföldkő (ne legyek már szirupos, bocs, de annyira így érzem!)... Nándor átnyergelt a kismotorról egy legkisebb méretű fa futóbringára!
Nem pont ez a márka, de teljesen így néz ki. Igaz, még a legkisebb nyeregállást is módosítani kellett, hogy jó legyen nem igazán égimeszelő méretekkel rendelkező fiunknak, de lényeg a végeredmény: onnantól, hogy elég alacsonyra sikerült szerelni, szerelem lett első próbálásra!! :)))
Nándor felpattant, elindult, jött, látott, győzött. Semmi bénázás, semmi csigatempó, rögtön nagyon ügyesen megtalálta az egyensúlyát, és hibátlanul gurult vele. :) Tempója meg... futva érjük csak utol, így inkább apjával engedem ki, ha bringázni akar.
És annyira boldog az új járgánnyal!! Első este le sem akart szállni róla, be kellett hozni a lakásba, és még itt is össze-vissza száguldozott vele. :D
Szóval mondhatni, elsőszülött fiunk biciklizik... el sem hiszem, hogy így megy az idő! (Sziruphegyek, érzékeny várandós-könnyek, és minden, amit el tudtok képzelni, jön ide. :D )

Kép: mobilfotó, majd ha lesz jobb, hozom.

2010. szeptember 10., péntek

III. NBH


2010. október 3-6, Kesztyűgyár
Gyertek el!! :)

Részletek itt .

2010. szeptember 6., hétfő

Így alakulunk

Az utóbbi két hét arról szólt, hogy újraszervezzük a mindennapjainkat.
Nándor szerencsétlen módon gyakorlatilag elhagyta a nappali alvást, aminek most nem nagyon örülök, tekintve, hogy elvileg mennyit kéne pihennem naponta... és ez csak a dolog egyik része, ami zavar.
A másik, hogy látszik rajta, hogy szenved, hiányzik neki a pihenés, de nem és nem hajlandó. :( Pedig mindent, tényleg mindent megpróbáltam már. Hosszú játszózások délelőtt (3 órások akár), melyek után hazafelé a babakocsiban régebben sokszor bealudt... na mostanában soha. Aztán az is működött egy ideig, hogy itthon szépen besötétítettem, irány a nagyágy, mese-ének, és ő elaludt szépen fél óra alatt. Ez is csak este megy már. Aztán volt, hogy zenét hallgattunk (Gingalló a nagy kedvenc), és a kanapén üldögélve sikerült álomba merülni. Már nem. Próbálkoztam már lekenyerezéssel, cipelgetéssel-ringatással, semmi nem működik. :( Ez van, el kell fogadni. Csak ne lenne a szenvedés, ami alvás helyett van... szegénykém minden "nem szabad-dolgot" elkövet egymás után, dobálja a játékokat, látványosan küzd az álommanóval, nehéz túlélni ezeket a kora délutáni órákat.
Amikor sikerül segítséget intézni (Nati vagy Csilla személyében egyelőre), akkor Nándor gyorsan túljut a holtponton, és egész délután jól elvan azzal, aki aktuálisan vigyáz rá. (Csilláéknál pl.imád lenni, az 5 gyermek elég izgalmas társaság neki :). )
(Nekem meg közben rém furcsa, hogy egy héten van pár nap, amikor üres, "gyermektelen" óráim vannak, és tudom, hogy nem az apjával van... ez is az elengedésnek egy fontos része, azt hiszem.)
Jó kérdés, tudunk-e még egyéb segítséget szervezni, majd meglátjuk. Igaz, rengeteget segít Tibor is, csak épp valakinek dolgoznia is kell a betevő falatért. Amúgy nagyon hálás vagyok neki, hogy ilyen példásan gondoskodik a fiáról és rólunk akkor is, amikor pedig a lakásos bonyodalmak miatt óriási stressz nyomasztja őt nap, mint nap. Mi lenne velünk nélküle?!
De igaz, ami igaz, hogy jól esik nekem a pár óra pihenés, amikor sikerül valakire rábízni Nándort. Jó, ha van egy kis idő, amit a pici pocakbabánkkal kettesben tölthetek...

...aki egyébként szépen fejlődik idebent! :)))
Ma a dokinőnél bekukucskáltunk hozzá, és ügyesen növekszik, épp a korának, azaz 29 hetes magzatnak megfelelő méretekkel bír. 1335 grammosnak saccolják, mindene rendben van, és továbbra is leányzónak mutatja magát. :) Lassan tényleg kezdem elhinni a dolgot (bár határozottan ez volt a megérzésem a legeleje óta), és már merek csajos ruhákat beszerezni. ;)

Várom már nagyon a szülést, s persze hogy köztünk legyen ez az aprócska lény, aki ha kicsi is, de idebent már óóóriási bulikat tud csapni! :D