2010. május 30., vasárnap

Hordozósünnep 2010/06/06

2010. június 6-án (vasárnap) tartjuk – hagyományteremtő szándékkal – Magyarország első Hordozásünnepét, ahova szeretettel várunk minden kedves hordozó és a hordozás iránt érdeklődő anyát, apát, nagynénit, nagybácsit, nagytesót, nagypapát és nagymamát!

Találkozzunk 10:00-kor a Városligetben, a Budapesti Műszaki és Közlekedési Múzeum bejáratánál! Innen közösen sétálunk aKirálydombhoz (vagy más néven Szánkózódombhoz), ahol dr. Bagdy Emőke köszönti az egybegyűlteket. Ezt követően ünnepélyes keretek között bemutatjuk az egyesület tiszteletbeli tagjait, és átadjuk nekik a tiszteletbeli tagsági igazolványokat. A program további részében kötetlenül leszünk együtt: lehetőség lesz mindenféle hordozókendős játékokat játszani, labdázni, szaladgálni, hintázni, és csak úgy együtt lenni, feltöltődni, no és belépni az egyesületbe. A nagyobb gyerekeket kézműveskedéssel várjuk.

Hogy ne csak a babák, hanem a piknik is batyus legyen, kérjük, hozzatok egy tál süteményt, gyümölcsöt és innivalót (kút sajnos nincs a réten)!

A program rossz idő esetén sem marad el, azonban séta és piknik helyett a Közlekedési Múzeumban töltjük a délelőttöt, ahol kedvezményes (500 Ft-os) múzeumi belépő ellenében megtekinthetjük a kiállítást, és a beszédek idejére biztosítják számunkra a konferenciatermet.

Az eseményre a sajtó képviselőit is várjuk, hogy gyönyörködhessenek, és szebbnél szebb képeket készíthessenek a sok-sok hordozó családról.

Kérünk Benneteket, ha van olyan ismerősötök, aki hordoz, vagy érdekli a hordozás, továbbítsátok neki a Hordozásünnep hírét!

Gyertek, és ünnepeljük együtt minél többen a babahordozást!


Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület
www.olbebaba.hu

2010. május 26., szerda

Veszprém még - képekben




Hosszú hétvége Veszprémben






A pünkösdi hétvégét hirtelen felindulásból Veszprémben töltöttük. Érdekes volt a dolog... szombaton eldöntöttük, hogy ha már egyszer Tibor egész vasárnap arra felé bringázik, miért ne csinálnánk ebből egy jó kis családi programot? :) Így nekiálltunk szállást keresni szombat és vasárnap éjjelre aznap délután. :D Nem volt könnyű ügy, összesen két helyen volt szabad szoba. Az olcsóbbik mellett döntöttünk, és milyen jól!! Egy nagyon kellemes panzióban szálltunk meg, ahol ráadásul Nándi (is) sokkal jobban aludt éjjel, mint itthon! :O
Szóval leértünk szombat este, panzióba becuccolás, vacsi, alvás.
Másnapra állatkert volt betervezve, hogy míg párom teker, mi is jól múlassuk az időt. Egy mamamis fórumtárssal sikerült találkozni; RizsiAnna és fia, Bence tették vidámabbá a napunkat. :) Késő délutánig az állatok közt voltunk, tényleg repült az idő, nagyon élveztük! Fiunk kedvenceinek ezúttal a majmok bizonyultak, akkorákat sikongatott, mikor látta őket!!
Este családilag beültünk egy pizzázó helyre, alaposan degeszre ettük magunkat, majd nagyon hangulatos sétát tettünk a vár környékén, és a Séd patak mellett. (Itt Nándor végre hódolhatott az egyik kedvenc játékának, lásd: patakba kődobálás. ) A panzióba érve persze villám-bealvás következett!
Másnap délelőtt is sétálgattunk, most a vár volt a célpont. Majd ebéd, és vissza Pestre. Nándor kb.5 perccel indulás után aludt be az autósülésben, jól lefárasztottuk... a fővárosig fel sem ébredt!

No szóval a lényeg, hogy szuper hétvégénk volt, nagyon jól esett kiszakadni a hétköznapokból, azt hiszem, mindannyiunknak jót tett a lazítás. :) Nándor azóta is emlegeti a dolgot, ma is kijelentette meglepetésszerűen, hogy "panzió szobában aludni" . :D

2010. május 21., péntek

Tigrismazsola

Az kérem úgy kezdődött, hogy Nándor meg akarta etetni mazsolával a Tigrist. (Jelenlegi kedvenc plüss figurája, köszi Móni! :) )
Vitte szépen a mazsolát "Moszola kikkisz!" felkiáltással, és rakta a Tigris szájába. Az meg lenyelte (kis rásegítéssel Apától). Ez egy ideig muris volt, de aztán Nándi rájött, hogy vissza akarja kapni a mazsolát a Tigristől. :D Szabályos hiszti ment a mazsiért!
Ekkor (ismét némi varázslattal) ott termett az emésztett mazsola a Tigris szájában, amit fiunk nagy lelkesedéssel evett meg. Jó játéknak bizonyult a tigris (és Nándor) etetés! Idővel újabb mazsolákat kellett hozni kintről, és rövidesen rájöttünk, hogy ez a gyermek teljesen tisztában van a trükkjeinkkel. :) Már ő nyúlt az apja háta mögé a következő mazsoláért, ami a tigris szájába ment aztán.
És mégis, a játék még jó 10 percig nagyon szórakoztatta! Megjegyzem, minket is. :)

2010. május 2., vasárnap

Más szemmel

Jelentem, az utolsó, némileg zaklatott hangvételű post után, legyőzve egy randa, torokfájós nyavalyát kezdem más színben látni a világot. :)
Kezdem nem csak aggyal, de szívvel is elhinni, hogy ez a kis pocok a hasamban egy ugyanolyan csoda, mint Nándor, és nem csak az émelygést, kómázást látom már ebből a várandósságból, hanem érzem végre azt az örömteli, boldog várakozást, amit hiányoltam eddig.
Igaz, Nándival per pillanat kicsit nehéz az élet a nap közbeni részleges cicimegvonás miatt, de ezen is túl leszünk majd.
Holnap töltöm Picurral a 11.hetet, mindjárt vége az első trimeszternek, éljen! :) Kezd növekedni a pocak, elmúlik lassan a sok rosszullét, jönnek az érezhető mocorgások!! És remélem, a szép idő is tartós marad már, meg mindannyiunk egészsége, hogy élvezni tudjuk a ránk váró nyarat!

(Apropó, egészség: Nándor sajnos elkapta tőlem a kórságot, egyik éjjel lázas volt, picit még köhög és reked. Mondjuk nem vészesen, inkább csak jelzés értékű a dolog. Hála az égnek, őt sokkal kevésbé viselte meg, mint engem. Apja is panaszkodott némi torokfájásra, reméljük, nem lesz abból semmi.)