2011. május 16., hétfő

Dr. Geréb Ágnes levele

Sajtónyilvános képviselői meghallgatásra hívta az érintetteket a Semmelweis Mozgalom 2011. május 10-én a Képviselői Irodaházba. A meghallgatáson előadást tartott Ékes Ilona képviselőasszony (FIDESZ), Tóth Anna MESZK szülésznői tagozat vezetője, Nováky Rita szülésznő, Dr. Varga Katalin pszichológus, egyetemi docens, Dr. Szabó Máté állampolgári jogok országgyűlési biztosa nevében Dr. Borza Beáta, Várallyayné Andrejszki Katalin 7 gyermekes anya, képzőművész. Az előadók széke között egy üresen maradt - dr. Geréb Ágnesé. Őt ugyanis nem engedte el a bíróság a házi őrizetből. Üzenetét ezért Görbicz Adria tolmácsolta.

A cikk folytatásához katt ide.

2011. május 10., kedd

Nándorról


Következzen pár sor a nagy, okos bátyusról is. :)
Aki szintén rohamosan fejlődik a maga módján. Napról-napra okosabb, hihetetlen dolgai vannak. Hosszas összetett mondatokban beszél nagyon választékosan. Sokszor csak lesünk, olyan profi megfigyelő. Mindent lát és hall, és felhasznál. Igen, felhasznál, tudniillik időnként már képes a saját érdekében egymás ellen kijátszva manipulálni minket! :D Hihetetlen a kópé, van akarata, az egyszer biztos! Ami egyik oldalról nézve fárasztó, mert derekas dacrohamokat produkál, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy ő elképzelte. Másik oldalról pedig igen hasznos és előre vivő is, mert kitartó, és ha valamit tényleg akar, addig csinálja, amíg végre sikerül neki!
A szobatisztaság terén is öles léptekben fejlődik: itthon gyakorlatilag hibátlanul, éjjel-nappal minden kis dolog a wc-ben , vagy a biliben landol. Nagy produktumhoz mondjuk kéri a pelust, de majd kialakul ez is, nem izgulok emiatt. Kintre még adok rá pelust, de mihelyt végre bejön az igazi jó idő, váltunk bugyira és nadrágra, és viszem a váltásokat.
Beírattam az oviba múlt héten... még nem derült ki, felveszik-e. Ő nagyon szeretné és várja, én kicsit félek ettől. Sajnos nem Waldorfba megy, nincs rá keret most. A körzeti állami ovinak ugyan igazán jó híre van, de mikor bent voltam, azért támadt pár zavaró benyomásom. Mindegy, ez nem annyira lényeges, egyelőre az is kérdés, felveszik-e egyáltalán. Elég lesz akkor aggódnom a számomra zavaró dolgok miatt, ha azok majd netán őt is zavarják.

Így örül :)



Pár kép a mi házi örömgombócunkról. :)

Felfedez

Hajnalunk egyre erősebben érdeklődik a külvilág irányába. Pár hete rájött, hogy mindenfélét jó erősen meg lehet markolni, és azóta ennek él. :) Tényleg mindent megfog, megvizsgál, majd lehetőség szerint a szájába is ránt. :D A hajamtól kezdve az ebéddel megrakott tányéron át a homokig. Tapogat, markolász, hozzá a nagy koncentrációban viccesen összehúzza a szemöldökét, és nagyokat hümmög. Teljesen ennivaló. :)
Ha már ennivaló... az általunk fogyasztott kaják is erősen érdeklik, minden étkezésnél láthatóan izgul a tányéraink tartalmára. Kíváncsi leszek, ha majd megkapja a lehetőséget, hogy egyen is, mit fog tenni... (Nándor ugyanennyi idősen ugyanígy rántotta volna magához az ételeinket, aztán mikor elkezdtük hozzátáplálni, magasról tett az egészre. Vajon ebben is másként fog viselkedni a hugicája?)

Hoztam egy videót is, ezen lányunk első homokozása látható. :)

2011. május 1., vasárnap

Anyák napján...

Most formabontó módon magamat fogom köszönteni e jeles napon. :D
Itt ülök a gép előtt, rugózom a nagylabdán - altatom Hajnalt. Reggel fél hét óta fent van már a pici lány, mostanában ilyenkor ébred. És ha épp hétvége van, kijövök vele ide, ne ébresszem fel a többieket.
Ilyenkor szép csendben, nyugiban tudok gondolkodni, készülni a napra, ezt-azt megcsinálni, ami az előző estébe nem fért bele.
És ma úgy látom, hogy minden nehézséggel, álmossággal és könnyel együtt nekem a legjobb a világon. :))) Mert van két csodálatos gyerekem, akikről gondoskodhatok, és egy szerető férjem, aki segít ebben, őriz minket, felénk borul, mint egy meleg takaró.
Igaz, hogy amióta a gyerkők léteznek, teljesen megváltozott az életem. Igaz, hogy néha hiányzik pár dolog a régi életemből, úgy mint éneklés, önálló mozgás, tervezhetőség... de nem mennék vissza semmiért az időben! Az anyaság egy csoda. Ez a két gyönyörűség mindent megér! :) Sokszor csak nézem őket, nem is hiszem el, hogy vannak. Hogy belőlem vannak. A folytatásaim. Amikor ők örülnek, én is. Amikor sírnak, facsarodik a szívem. Hihetetlen megélni azt, hogy általuk túl tudok lépni magamon.
Minden nap tanítanak, hol így, hol úgy.
Nagyon hálás vagyok értük!