Súlyos kérdések, orvosok..

Kisbabás körökben állandó téma a súlygyarapodás, essék hát itt is pár szó erről.
Nándorunk az igény szerinti szoptatásnak köszönhetően igen szépen gyarapodik. Az első pár hónapban heti 250-300 grammokat szedett magára, aminek köszönhetően az akkori gyermekorvosunk rendszeresen terrorizált minket. Mert "hát nem beszéltük meg, hogy a heti 170- nél nem hízhat többet?"(Khmmmm, ezt a gyermeknek mondja.)
3 hónaposan 6 kiló környékén jártunk, és ekkor aztán rendes fejmosást kaptam. Hogy már majdnem megkétszerezte a súlyát, és irgum-burgum, azt bizony csak fél évesen szabadna (sic!). És majd meglátom, mennyit ártok ezzel a fiamnak, mert micsoda túltáplált baba, és mindent ő fog először elkapni, meg tele lesz allergiákkal a durva fehérje-túladagolás miatt. (Anyatej-fehérjét túladagolni? Mi van??? :O)
Mindezeken felül érdeklődésemre, hogy mit tehetnék szerinte a "cél" érdekében, amivel nem éheztetem a fiam, megkaptam a választ, hogy egy "ennyire túltáplált" gyereket nem tudnék éheztetni. (??) És ne hagyjam 5 percnél tovább szopizni, hanem adjak neki cumit. Vagy higítsam a tejet vízzel. (???)
Új lakhelyünkkel új gyermekorvos is járt. 5 hónapos korában mérte le Nándort, aki ekkor már majd' 7 kiló nehéz volt. A doktornő jól megdicsért, hogy milyen szépen gyarapodik ez a gyermek, milyen erős, és gratulált, hogy még mindig csak és kizárólag anyatejet kap. :)
Micsoda egyetértés van az orvosi szakmában e témában, megáll az ész. Én mindenesetre továbbra sem higítom a tejet vízzel, és nem feddem meg mohó dedemet, ha netán 5 percnél hosszabb ideig csüng rajtam. Különben is, inkább kiélvezem a szoptatással töltött időt, mert egyszer majd fel kell hagyni vele, bár remélem, ez nem a közeljövőben történik meg. (Mondjuk ami azt illeti, Nándit mostanság nagyon izgatja minden, amit mi eszünk, de ez már más lapra tartozik.)