Pelusok

A kisbabás körökben gyakorta felhozott témák közül egy másik a "mi van a pelusban" kérdéskör. Hát, amint azt egy vicces babás képeslap állítja, meglepetés mindig. :) Komolyra fordítva a szót, én nem annyira a tartalomról írnék most, hanem sokkal inkább magáról a pelusról. Jóval várandósságom előtt olvastam valamelyik öko-témákkal foglalkozó újságban egy cikket a mosható pelenkákról. Rögtön szimpatikusak lettek ezek a modern, egyszerűen használható textilek. Plusz rémisztő volt olvasni, hogy gyermekenként másfél tonna szemetet gyártunk az eldobható pelusokkal... Szóval el is döntöttem, hogy ha majd aktuális lesz, utána járok a dolognak. Megtörtént, és kiderült, hogy egészen megfizethető textilpelusok is léteznek, nem feltétlenül kell külföldről megrendelni a szépséges, ám méregdrága darabokat. A Nándor megszületése utáni hetekben épp elég volt belerázódni a sok új feladatba, nem ám még textilpelusokat mosni, így ekkor még eldobhatóztunk. De aztán elkezdtem használni a három próba-pelust, méghozzá a kezdeti bénázások után egész jó eredménnyel! Igaz, eleinte kicsit furán mutatott 4 kilós babánk fenekén a nagy csomag, de ehhez hamar hozzászoktunk. :) És a mosás sem bizonyult különösebben terhesnek, habár az tisztán látszott, hogy az ilyen ütős szennyeződésekkel a mosódió bizony nem bír el. :D
Tapasztalataink máig igen jók. Hátrányként igazából csak egy valamit tudok felhozni, méghozzá azt, hogy az eldobhatósnál gyakrabbi cserét igényel. Az előnyök többen vannak. Baleset például a textilpelussal nem nagyon ér minket, és Nándor popsija is pihe-puha, pirosságtól és kiütésektől mentes, szóval látszik, hogy nem műanyagba csomagoljuk. A készlet már behozta az árát. (Az, hogy ugye nem gyártunk tonnányi szemetet, szintén nem elhanyagolható tény.) Azt hiszem, nekem mindez megéri a ráfordított plusz időt és energiát.