Tegnap este nőgyógyásznál jártunk Nándorral és Picilánnyal. Fiunk elég nehezen viselte a várakozásokkal rendesen terhelt túrát, sokat randalírozott a rendelőben, de túléltük.
Babatesóról pedig... jól van a bőrében, rendben fejlődik. Az ultrahang szerint pár nappal nagyobb a koránál, nagyjából 2550 grammos súlya lehet, és jól éreztem, már befordult a helyes irányba. :)
Ami nagyon tetszett az uh-os vizsgálatban, az a kicsi arcocskája volt. Olyan aranyos, kerekded formái vannak már, egyáltalán nem az a vékony, "ufós" jellegű, mint eddig.
Amúgy már vannak jelei annak, hogy lassan csak-csak kifelé készülődik, méhszájam elkezdett érni, meg a lepény is. Hiába, tegnap töltöttük a 35.hetet együtt. :)
Elvileg többször már nem megyünk a dokinőhöz, megvan minden szükséges vizsgálat eredménye, az igazolás a hepa b negativitásról, a papír az anyasági támogatáshoz.
Lányunk világra jövetelének helyszíne egyre bizonytalanabb, sajnos a jelen viszonyok között nem tudunk semmi biztatót gondolni ezzel kapcsolatban. Én személy szerint dühös vagyok... nagyon.
De hogy ne a rosszkedvű ámen maradjon így a végére, azért azt is megemlítem, hogy már rajtam van a fészekrakó ösztön rendesen. :) Leánykánk leendő ruhácskáit és pelusait nagy kedvvel mosom, rendezgetem, és nagyon-nagyon várom már, hogy találkozhassak vele idekint is. (Ha rajtam múlna, ez olyan 4 hét múlva válna aktuálissá, de ő majd eldönti.)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése