Lusta anya meg sem írja a nagy hírt... :D múlt héten, jó egy év után először ismét sikerült eljutnunk a Gyémánt Út központba egy kiadós esti meditáció erejéig. :) Csütörtöki napon történt a dolog, és mint kiderült, épp ez az az este a héten, amikor van, aki vigyázzon a gyerkőkre, míg a szüleik elmélyülnek. No nálunk erről nem lehetett szó, mivel azért Nándor nagyon kicsi még ahhoz, hogy idegenekre merjük bízni. De így legalább senkit nem zavart, hogy egy tonna játékot borogatott ki és rágcsált meg, míg én elvoltam a gompában. Apa azt mondta, jól tűrte a távollétemet egész végig, csak pici sírás volt, de karba véve hamar meg tudta vígasztalni. És ezt követően már teljesen jól eljátszogattak, meg barátkoztak a többi babával.
Nekem pedig elmondhatatlanul jól esett újra meditálni, nem is tudom, hogy bírtam ki enélkül az elmúlt évet. Gyakrabban sort kéne keríteni erre, ezt érzem és tudom. De sajnos itthon nagyjából három perc alatt alszom bele bármiféle koncentrációba... abban meg nem merek reménykedni, hogy a közeljövőben Nándor ismér kibír nélkülem 3/4 órát, mivel újabban tombol rajta a szeparációs szorongás... mindegy, a múlt hetinek nagyon örtültem, igazi balzsam volt a lelkemnek. :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése