2013. január 22., kedd

Ismét diétán...

Úgy alakultak a dolgok mostanában, hogy több hónapnyi boldog tej- és tojásfogyasztás után visszatértünk a nulldiétára megint. Hogy miért?
Szóval a szoptatás utolsó pár hónapja alatt ettem már a fent említett étkeket, s már nem okoztak gondot Hajnalnál. Örültem nagyon! Majd szépen-óvatosan elkezdtem neki adni kicsi adagokban sajtot, néha tejfölt, kevés túrót, tojást... és úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben, semmi pöttyösödés, emésztés oké, hurrá! Nándorral már jó ideje a laktózmentes dolgokra álltunk rá, és szintén semmi jelét nem láttam, hogy baj lenne ezzel.
Aztán jött a karácsonyi őrségi utunk. Mindketten egész mást (és rengeteget!) ettek, a nagymama főztje természetesen sokkal finomabb volt, mint itthon az enyém. :D Hajnal sokkal több  tej- és tojásfehérjét kapott, mint eddig bármikor.
Eredmény: szép lassan, de annál durvábban ismét bedurrant a bőre a szokott helyen (külső szeméremajkak, popsi), és egy új részen is, a hónaljánál. Én rutintalan, gombára gyanakodtam, ki is kevertem egy  jó erős kencét, ami sajnos semmit nem javított a dolgon. :( (És meg kell még említsem, hogy furcsa sírások is jöttek azokban az időkben; többnyire késő este/éjjel, látszólag ok nélkül!)
Tehát ott volt a felborult emésztés, sírások, és (mint kicsit később kiderült) az ekcéma. Utóbbira csak olyan két hét után kezdtem el gyanakodni, akkor végső elkeseredésemben rákentem a tavalyi Heim Pál kórházas túránkon kapott szteroidos krémet. Ez két nap alatt leszedte a durva gyulladást! Amint rádöbbentem a dologra, leálltunk a sok állati fehérjével is. Nem mondom, hogy most tökéletes  a bőre, de sokkal jobb. Próbálom rászánni magam, hogy elvigyem egy sztk-s bőrgyógyászhoz, akit nagyon dicsérnek a helyiek... meglátjuk.
Mindenesetre azóta ismét tejtermék- és tojásmentesen sütök-főzök. Most éppen nem esik rosszul a dolog, mert én sem kívánom ezeket, aztán ki tudja, később hogyan lesz...
Nándorral is nulldiétába kezdtünk. Azt mesélte nekem a dúlám (aki maga is allergiás gyerkőkkel rendelkezik), hogy arra hajlamos gyerekeknél a tejtermékek fogyasztása hiperaktív és agressziós üneteket produkálhat. Ő, mikor saját Nándor-korú nagyfiánál elhagyta ezeket, három hétre rá egész komoly változást figyelt meg a viselkedésén. Lenyugodott, abbahagyta a verekedést, stb. No szóval úgy döntöttem, mivel nálunk az allergia elég komolyan benne van a pakliban, teszek egy próbát. Ki tudja, hátha Nándornál is bezavarnak ezek az ételek! Egy próbát megér a dolog.
Amit az utóbbi napokban észleltem nála (szombat óta diétázik): egyértelműen javult a székletének állaga, (Bocsánat a részletekért, de hátha segít valakinek...) Meglátjuk.
Hát így próbálkozunk... a főzésnek e módja persze nem éppen egyszerű, sem nem olcsó, ellenben ismerős... azzal nyugtatom magam, hogy ha most kibírjuk pár évig a dolgot, teljesen elmúlhat az érzékenységük, és akkor nyert ügyünk van! :)
Honlapok is vannak szerencsére, melyek segítségével az ember könnyeben zöld ágra vergődik a mindennapokban. Ezt most találtam: http://allergenmentes.blogspot.hu/

2 megjegyzés:

Éowen írta...

nem akarlak így ismeretlenül elkeseríteni, de a tejtermékek hosszú távon is árthatnak, még akkor is, ha a gyerkőc "kinövi" a tüneteket. Sajnos nem véletlen, hogy olyan civilizációs betegségek jönnek elő egyre zsengébb korban, amik régebben nem voltak. És akkor a tej mellett említhetném a glutén is, mint "ördögtől valót" (legalábbis abban a formában, amiben manapság létezik). Amióta tej- és gluténmentesen étekzünk (hasonló okokból), nincsenek tünetek, se betegségek (!). Persze baromi nehéz így, mert mindenhol kacsintgatnak, de hosszú távon csak ennek az útnak látom értelmét. egy 2,5 éves kissrác és egy pocaklakó anyuja

Nóri írta...

Köszönöm a megjegyzésedet, így ismeretlenül is! :)
Hála az égnek, nálunk a betegségek nem gyakoriak, és ha van is, irtó gyorsan átmennek rajtuk, jó erős gyerkőink vannak. :)
De az is igaz, hogy emlékszem, mikor fősuli alatt egy évig teljesen vegánul éltem, olyan vitális voltam, mint soha addig és azóta...
A glutén elhagyása kemény lenne... igazából jellemzően teljes kiőrlésű kenyeret, meg több fajta gabonát eszünk, talán a krumpli fogyasztásunk az, ami így télen kicsit sok...
Talán rá kéne szánjam magam, hogy elvigyem első körben Nándort egy gasztro-dokihoz, meg terhelésre.