Majd' egy hete...

... történt, szombat délelőtt, hogy Nándor fél óra alatt megtanult biciklizni!!
Az úgy volt, hogy vele, meg Hajnallal lementünk a térre egyet levegőzni. Hajnal elég álmos, meg nyűgös volt, így az idő nagy részét az esernyőkocsiban csücsülve töltötte.
Bezzeg a bátyja! Felfedezett egy kicsike kétkerekűt, ami épp a földön pihent (egy ismerős gyermekének kisbringája volt). Kölcsönkérte, és felpattant rá. Azaz pattant volna, de hát ugye nem tudott még bringázni. No, üsse kavics, ő azért nekiesett a dolognak!! Pár mondatban segítettem neki, hogy induljon el, mire figyeljen... és ő nekiindult, és próbálta.
Felpattant, elindította a bringát, lábakat a pedálra, majd eldőlt. Először rögtön, aztán később nagy kanyarogva már ment egy-egy métert. Minden esésnél nyűgösködött kicsit, de véletlenül sem hagyta abba!! S én csak szóban segítettem, biztattam, rohangáltam utána a babakocsiban pihenő Hajnallal. Sokszor esett, volt, hogy nagyon elkeseredett, de mindig visszaült. És rövid időn belül ráérzett az egyensúlyra! Mivel tekerni már tudott, s futóbringás előéletének köszönhetően az egyensúly is hamar megvolt, kettőt sem pillanthattam, és ő már a teret tekerte körbe! :) Hihetetlenül ügyes és kitartó volt, no és persze nagyon boldog. Megható volt látnom a büszke mosolyát, a csillogó szemeit, hogy ő most tényleg megtanult bringázni! :) Tapsoltunk is neki Hajnallal sokat.
Amikor visszakérték a bringát, csak nagyon nehéz szívvel adta. S azóta is, ahányszor a téren vagyunk, mindig az figyeli, felpattanhat-e valakinek a kétkerekűjére.

Kesztyűs kézzel...

...bánik a jégkockával. :D

Ovis nagyfiú

Nándor elkezdte az ovit! :)
Igaz, még csak két napon vagyunk túl, azaz kb. 2x1,5 óra udvari játékon, de eddig igazán jó élmény neki az oviba járás! Hétfőn még a környéken voltunk Hajnallal, ma pedig ott hagytuk, és nagyjából föl sem tűnt neki, hogy elmentünk. :) Az egyetlen baja mindkét napon az volt, hogy el kellett indulni haza. Márti, az egyik óvónéni ma búcsúzáskor azt mondta neki, hogy látja, mennyire szeretne már igazi ovis lenni, így holnap maradhat a mesére is (azaz zárásig).
Örülök nagyon, olyan jó érzéseim vannak most! :) Felszabadító a tudat, hogy teljesen megbízom azokban, akikre Nándort mostantól minden nap bízom.
És büszke is vagyok erre a kedves, okos, akaratos, csupa energia kópéra, hogy első perctől oldottan vegyül a gyerekek közé. Azt hiszem, a közösségbe járásnak nála már valóban elérkezett az ideje.
Izgatottan várom, hogy alakulnak a továbbiak... mi lesz, ha az első pár izgalmas napnak vége, megmarad-e a lelkesedése azután is... tele vagyok kérdésekkel, s kíváncsisággal, hogy vajon mit hoz majd ki drága elsőszülöttemből az óvoda.

Reggeli vicces

Hajnal az imént valamin rágódott, kérdem tőle:
-Hajnal, mi van a szádban?
Erre ő szájára teszi a kezét, s mondja:
-Szádban...
Újra kérdem:
-De mi van a szádban?
Válasz:
-Fogad.

:DDD

Csak röviden erről-arról :)

Megőrülünk a hőségtől. Gyerekek folyton nyígnak, én meg idegbajos, álmos, szédelgős vagyok. Ajjj, legyen már pár fokkal hűvösebb!
Várjuk az ovit. Nándor bárkinek, aki kérdezi, nagy büszkén számol be arról, hogy ősszel megy már oviba, és neki lesz a legkedvesebb óvónénije. :) ((Engem meg esz a kíváncsiság, hogy alakul majd a beszokása.))
Ha minden jól megy, pénteken leutazunk az Őrségbe. Várom. Igazából most tudatosult bennem, hogy egész nyáron nem voltunk, és hogy nagyon hiányzik. Szóval nekivágunk együtt a nagy utazásnak, apa-anya-gyerekek, juhéjj! :D
Hajnal hihetetlenül ügyesen énekel, aki csak hallja, csodálja. És nem hiszik el nekem, hogy csak 21 hónapos. :D Vagy 25-30 dalt csicsereg tisztán, ritmikusan, saját szövegezéssel. ;) Népdalok, gyerekdalok, Gryllus Vilmos dalocskák, Palya Bea... színes a kisasszony dalkincse.
Ja, és egy hete megindult nála a beszéd is hirtelen. Napról napra tanul új szavakat, amiket rögtön jól alkalmaz. Az utóbbi napok termése pl.: golyó, kumpli, azsola (mazsola), szőlő, busz, kocsi, autó, könyv, kösz, zele (zene), inni, toljad, akajom, ninc (nincs), szejetem, indulom, fogolaj, pelus. Ami mellett nincs zárójel, azt egészen tisztán ejti.

Hát ilyenek vannak... egyébként meg általában elmondhatom, hogy szinte minden szép és jó, sok vidámság, boldog perc és élmény jutott nekünk mostanság. Hálás vagyok a sorsnak azért, amink van, s legfőképp, hogy egymásnak vagyunk.

Nyaralós videók

Nagykörű

Idén sikerült egy nagyon kedves falut választanunk nyaralásunk céljául: Nagykörűn töltöttünk el öt szép napot. :)
Nagykörű a Tisza partján található, szép, rendezett település. Országos hírű a cseresznyéje, és nagyon kellemes a strandja!
Ottlétünk alatt három délutánt töltöttünk a tengerpartot is megszégyenítően homokos Tisza parton, amit mindenki nagyon élvezett! A víz kellemesen langyos volt végig, mindannyian sokat fürödtünk benne. A gyerekek imádták a hatalmas homokozót; Hajnal hosszú fél órákig molyolt pár játékkal a parton, Nándor meg a többi gyerekkel szórakozott, építettek például tejszínhabforrást a parton. :))) Mi meg vagy őket szórakoztattuk, vagy pancsoltunk, vagy csak gyönyörködtünk abban, hogy hogy élvezik a parton való játékot. :)
Voltak még falunapok is, azaz jobban mondva Cseresznyefesztivál, aminek köszönhetően sikerült belecsöppennünk pár hangulatos eseménybe. Én meleg szívvel fogok emlékezni a péntek esti fáklyás felvonulásra, a szombat esti templomkerti szalonnasütésre, a helyi kézművesek vásárára, meg a Fabatka társulatra, akik saját készítésű fakörhintájukkal okoztak a gyerekeknek boldog perceket. Igazán kedves emberekkel találkoztunk, mindenki nagyon közvetlen volt velünk. Szuper volt az Élő Tisza panzió a lócával, nagyon finomakat ettünk és jókat lovagoltunk a Suttogóban, és az időjárást illetően sem lehetett okunk panaszra. :)

No szóval sok szép élményben lehetett részünk, száz szónál is többet mond pár kép, amiket itt láthattok.