Mai napunk

Aludni kéne már, de nem tudom kihagyni a lehetőséget, hogy a mai napunkról írjak kicsit... mindenki nyugiban, csend van a lakásban, én meg belül ujjongok, mert szuper napunk volt! :)
Mondjuk a reggel nehezen indult... ébredés fél hétkor, majd két fáradt gyerekkel való reggeli rutinok, nyavalygás, hisztihegyek, plusz a beharangozott szép idő helyett borús ég. Király...
De mikor végre elkészültünk, s útnak tudtunk indulni, sokkal szebb színben láttam már a világot a szakadó eső ellenére is!
Fogaskerekűt meg játszóterezést, esetleg gyermekvasutat terveztünk mára. No de esőben?? Némi tanakodás után csak eljutottunk a fogasig, fel is ültünk, és azon gondolkodtunk, hogyan tovább. Férjem a metrón elvesztett esernyőt siratta, Hajnal aludt a hátamon, Nándor álmosan (de azért érdeklődve) leskelődött ki az ablakon... közben pedig jött az ötlet: nincs-e véletlenül valami jó program a Millenáris parkban? Tibor gyors utánanézett, és kiderült, hogy de, van gyerekprogram. Így aztán a hegyről visszautaztunk a Széll Kálmán térre, majd séta a célpontig.
Ahol is kiderült, hogy történetesen épp ásványbörze is van, azon belül pedig kígyósimogató és kézművessarok! (A gyerekprogramról épp lecsúsztunk...)
Míg én kicsit elmerültem az ásványok nézegetésében, Nándor és Tibor megtalálták az alkotó részleget, és mire odaértem, gyönyörű kis szerencsefát csináltak ásványokból és drótból! :) Majd jött a nagy muri: a kígyósimogatás! Kópé fiunk csöppet sem tartott az állatoktól, óriási örömmel vette őket kézbe, és mutogatta nekem, milyen színű van épp nála. Szerintem vagy 7-8 kígyóval/siklóval kötött közeli barátságot! Nagyon-nagyon élvezte a dolgot, alig lehetett rávenni, hogy más szórakozás után nézzünk. (Mobilfotókat csatolok a bejegyzéshez, csak a hangulat miatt :)) Ez idő alatt én Hajnal mászkálását felügyeltem, meg az alkotásban segédkező jó kedélyű fiatalokkal beszélgettem, ami igen pihentető és frissítő élmény volt. :D
Lassan a nap is kisütött... némi szabadtéri halacska etetés, játszózás (részemről meg újabb kör ásványnézegetés) után elindultunk a westend felé, ahol megebédeltünk (kb. 4 órakor) - fincsi indiait, jajjj, de hiányzott már ez az ízvilág! Nagy meglepetésünkre Nándor lazán ette a csípősebb szószokat is, s miután jól belakott, tesztelte a westend egyik wc-jének kényelmi szintjét is. (Nem tudom elmondani, mekkora öröm ez most nekünk - pelus nélkül annyival könnyebb az élet!)
Aztán hazavonatoztunk, ahol apjuk rögtön kidőlt, a gyerekek meg némi randalírozást követően aludtak el.
Nekem még egy film is belefért, ez itt: Summerhill drama

Vicces kis videó :)

Egy anyaismerősöm és kisfia is szerepel benne, szerintem aranyos videó. :)

Ma reggel...

... áttörésünk volt a szobatisztaság felé való lépkedés terén! :) Történt ugyanis, hogy Nándor a sok próbálkozás után először engedte a nagy reggeli folyóügyét a WC-be!!! :)))
Éjszakára amúgy már vagy egy hónapja csak vékony pelust vagy bugyit kap, mert megbízhatóan nem pisil már. Reggel szokott egy nagyot alkotni a padlóra, és akkor azt mindig szépen feltörölgetjük utána. Nem erőltetjük a bilizést, mert nem hiszünk az erőszakban e téren sem. De napi sokszor felkínáljuk neki a bilire csüccsenés lehetőségét, amivel él is sokszor, csak épp soha nem történik semmi említésre méltó. :D
Pár hete megkapta a Bilikönyvet , amit már néhány százszor el is olvastunk neki, nagyon szereti. :) Nem tudom, emiatt-e, de elkezdte jobban zavarni a pisis pelus... az utóbbi hetekben rögtön leveteti, miután pisil. (A nagydolog más tészta, azt gyakran letagadja.)
Ha nincs a popóján semmi, jelzi, ha szeretné intézni a kisdolgot. Így volt ez ma reggel is, bilire kérte magát, majd WC-re, ahol aztán némi vízcsorgatás mellett sikerült elengednie a reggeli pisit! Nagyon örültünk neki, ő is büszkének tűnt, utána elbúcsúzott a produktumtól és lehúzta a WC-t.
Kíváncsi vagyok, lesz-e folytatás... azt hiszem, az esélyét mindenképpen megkapja legalább annyiban, hogy itthon -ahogy egész nyáron- meztelen popóval mászkálhat ismét.

Gyapjúkülsőről ismét

Ági eszembe juttatta, hogy ígértem egy beszámolót a gyapjúkülső használata során szerzett tapasztalataimról. Eddig lusta voltam belefogni, no de most nem halogatom tovább.
Lényegében maximálisan elégedett vagyok a külsőkkel. (Mert hogy már három darab van, és mindegyik FiDiNi.) Prefolddal kitűnően működnek, soha nem áztak még át (éjszaka sem), pedig nem vagyok egy lelkiismeretes lanolinozó. Pihe-puha anyagúak, Nándor bőrét nem bántják, sőt, előnyük az is, hogy hason-combon nem hagynak piros nyomokat, mint a műanyag. Még fogásra is sokkal jobb így a popón lévő csomag, habár tudom, ez nagyon szubjektív érv, de nekem számít. :)
Ami plusz fáradság időnként jár a dologgal, az a folyósabb, nagyobb adag végtermékek utáni koszolódással való munka. Értsd: az adott, 1-2 négyzetcentiméternyi területet kézzel, szappannal elmosom, majd leitatom róla törölközővel a nedvességet, és mehet száradni. (Kb. 10-12 órányi idő kell ehhez.) Mivel lusta vagyok, nem lanolinozom újra a széleket, mégsem törént eddig semmilyen baleset emiatt. Ugyanakkor mostanság egyre ritkábban kell mosogatnom a külsőket, mivel a szilárd táplákozás bevezetése megteszi a maga jótékony hatását. ;)
Jelenlegi készletem három külső, így ha netán az egyik nap közben koszolódna, jöhet a másik helyette, a harmadik pedig éjszakára van rendszeresítve. Most úgy látom, hogy többre nincs szükség, maximum csak a szemem kíván meg időről időre egy-egy szebb példányt. :)
Ezúton is köszönet Kuchta Ildinek a gyönyörű és hasznos darabokért!

Újítunk

Nándorunk popsija mostanság többszörösen ki lett téve kísérletező kedvű anyja kénye-kedvének. Először is... fájó szívvel, de nagyobb részt le kellett váltanunk az eddig olyan szépen működő Monapel pelusainkat, mert nedvszívó képességük már nem volt elegendő egy sokat produkáló 7 hónaposnak. Igaz, megpróbáltam azt, hogy a belső plusz betét mellé behajtogattam egy tetrát is, de így meg túlontúl gigantikus méretű lett a csomag Nándi popóján. Ami nem gond éjszaka, de nappali, mozgolódós tevékenykedéseiben már zavarta. (Meg az én szememet, khm. ;) ) Tehát beszereztem a mamami fórumról használtan egy adag igen jónak mondott Bambino Mio prefoldot. És beválnak!!! Sokkal több nedvességet tudnak úgy magukba szívni, hogy közben a külső oldaluk sem lesz lucskos. Hallelúja, probléma megoldva. :)
A másik kísérlet még folyamatban van. Arról van szó, hogy már jó ideje csöpögtetem a nyálam a többek által használt szép, finom tapintású, jól szellőző gyapjú peluskülsők után. Ha már egyszer textilbe csomagolom a fiam alsó részét, jobb érzés, ha az azt burkoló külső sem műanyag. Szóval rendeltem egyet egy ügyes kezű mamamis anyától... praktikus tépőzáras darab, prefolddal is hibátlanul működik. És gyönyörű!!! :) Egyelőre a tesztüzem folyik, tegnap óta használom. Majd megírom a fejleményeket. Addig is beszéljen helyettem ez a kép.

Pelusok

A kisbabás körökben gyakorta felhozott témák közül egy másik a "mi van a pelusban" kérdéskör. Hát, amint azt egy vicces babás képeslap állítja, meglepetés mindig. :) Komolyra fordítva a szót, én nem annyira a tartalomról írnék most, hanem sokkal inkább magáról a pelusról. Jóval várandósságom előtt olvastam valamelyik öko-témákkal foglalkozó újságban egy cikket a mosható pelenkákról. Rögtön szimpatikusak lettek ezek a modern, egyszerűen használható textilek. Plusz rémisztő volt olvasni, hogy gyermekenként másfél tonna szemetet gyártunk az eldobható pelusokkal... Szóval el is döntöttem, hogy ha majd aktuális lesz, utána járok a dolognak. Megtörtént, és kiderült, hogy egészen megfizethető textilpelusok is léteznek, nem feltétlenül kell külföldről megrendelni a szépséges, ám méregdrága darabokat. A Nándor megszületése utáni hetekben épp elég volt belerázódni a sok új feladatba, nem ám még textilpelusokat mosni, így ekkor még eldobhatóztunk. De aztán elkezdtem használni a három próba-pelust, méghozzá a kezdeti bénázások után egész jó eredménnyel! Igaz, eleinte kicsit furán mutatott 4 kilós babánk fenekén a nagy csomag, de ehhez hamar hozzászoktunk. :) És a mosás sem bizonyult különösebben terhesnek, habár az tisztán látszott, hogy az ilyen ütős szennyeződésekkel a mosódió bizony nem bír el. :D
Tapasztalataink máig igen jók. Hátrányként igazából csak egy valamit tudok felhozni, méghozzá azt, hogy az eldobhatósnál gyakrabbi cserét igényel. Az előnyök többen vannak. Baleset például a textilpelussal nem nagyon ér minket, és Nándor popsija is pihe-puha, pirosságtól és kiütésektől mentes, szóval látszik, hogy nem műanyagba csomagoljuk. A készlet már behozta az árát. (Az, hogy ugye nem gyártunk tonnányi szemetet, szintén nem elhanyagolható tény.) Azt hiszem, nekem mindez megéri a ráfordított plusz időt és energiát.