Hajnal énekel a Nagymamának :)

Apás-Lilis friss

Hát ilyenek ők most. :)

Hajnal 3 éves :)

Hát ismét egy szülinap. :)
Hajnal ma hajnalban töltötte be a harmadik életévét.
Igazi három éves a lány! :))) Öntudatos, csacsogó, egyre önállóbb csajszi, aki bizony erőteljesen mutatja a dackorszaknak nevezett időszak tüneteit is... sebaj, ezen is túl leszünk hamarosan! S addig fürdőzhetünk mindannyian abban a derűben, frissességben, és persze a soooook dalban, amit nap, mint nap kapunk tőle! :) 
Még sok-sok boldog születésnapot kívánunk Neked, kis-nagylányunk!

Pár képet hozok is a születésnapi zsúrjáról... jól érezte magát az ünnepelt, annyit elmondhatok! :)

A tesókról

A három testvér köszöni szépen, jól van. :) Élnek, mint hal a vízben, mindenki a saját kis világában, de mégis nagyon együtt.
Nándor igazi nagyfiú. Sok újat tanul az oviban, naponta áll elő újabb dalokkal, mondókákkal. Gyakran mesél az ovistársairól, kivel mi történt, milyet játszottak... nehéz eljönni délutánonként az oviudvarról, ahol ő mindig tovább szeretne még maradni, mint amennyit a tesói bírnak.
Itthon persze inkább unatkozik... rend szerint Hajnalt próbálja rávenni, hogy játsszon vele, de ez csak addig elégíti ki, míg ő diktálhatja a szabályokat. Ha éppen nem úgy alakul a játék, ahogy elképzeli, akkor bizony sokszor sírás a vége.
Nándor írni tanul... azaz rá-rákérdez egyes betűkre, szavakra, hogy kell őket leírni. És fogja a ceruzát, és levési a papírra, amit megjegyez, megért. Ezeket írja mostanság: anya, apa, Lili, Hajnal. Mindezt kizárólag saját indíttatásból, mert véletlenül sem tukmálnánk rá ilyen korán az írást.
Egyre bátrabb, önállóbb, mindent egyedül szeretne csinálni... és közben mégis olyan védtelen még. Egy édes, ragaszkodó, bújós fiúcska. Esténként, elalvás előtt meg szokott kérni minket, hogy vigyázzunk rá nagyon... és alvás közben is bújik, akárki van a közelében... Lili, apja, vagy én, mindegy, csak meglegyen a testkontakt. :)
Hajnal bizony sokszor jelent kihívást mostanában! Tombol szegényen a dackorszak. Amire csak lehet (és arra is amire nem), csattanós nemet mond. Ha valami nem tetszik neki, visít, méghozzá nagyon hangosan. Ha rámosolyog egy idegen... ha kettétörik a kezében a ropi... ha Nándor bohóckodik... ha meg találom simogatni engedély nélkül... és sorolhatnám, csupa-csupa véresen tragikus dolog, melyek a kicsi lányt óriási ordításra késztetik. Ez van, majd csak lecseng ez a túlreagálós időszak is, és akkor remélem, visszakapjuk az egész nap éneklő bájos tündért, aki Hajnal volt pár hónappal ezelőttig. :) (Jobb napjain egyébként megvillantja ezt az énjét is, hála az égnek.)
Pozitív irányú változás is van azért: egyre jobban ragaszkodik ő is Lilihez. :) A kezdeti alig tudomást vétel helyébe kedves, gyengéd figyelem költözött. Sokszor odaül mellé, megsimogatja, beszél hozzá, produkálja magát neki - és ez mindannyiunknak nagy örömöt jelent! :)
Ja, és majd elfelejtettem: Hajnal pár nap múlva három éves!
Lili továbbra is egy édes drága tündérbogár. Cukisága napról-napra fokozódik, nem is tudom, hová tudja még fejleszteni. :))) Ő egyszerűen csak boldog. Jól van a világban. Mosolyog, gőgicsél, ismerkedik a környezetével. Mindent meg szeretne kaparintani, és amit sikerül, azt teszi is a szájába. :D Természetesen az ételeinkre is nagyon izgul, remegve üli végig az ölemben az étkezéseket. (Kíváncsi vagyok, egy hónap múlva is így fogja-e érdekelni az evés, mint olyan. ;) )
Fogai készülődhetnek, hisz erősen nyálzik, mindent ráááááág, és újabban nyugtalanabbak az éjszakai alvásai. De egyelőre nincs mire panaszkodnom, mert így is elkényeztet ez ügyben. :)
Mozgása is fejlődik, ahogy kell: forog ide-oda, hason tologatja fölfelé a popóját, meg repül, meg kúszás-félével próbálkozik. Szeretne már helyet változtatni, az tisztán látszik!
Szépen lassan kezdi megszokni, hogy a hátamon utazik, nem elől... hiába, 7 kiló környékén van a súlya, elég nehéz már elől.
És ami a lényeg: oda és vissza van a tesóiért. :)

Hajnal épít

Hajnal rákapott az építés ízére. Sokat, mondhatni mindenből épít. Dupló-jellegű kockákból, fakockákból, fürdőjátékokból, ásványokból... amiből elegendő darabot talál, azt eszméletlen kitartással és esztétikai érzékkel rakosgatja egymás után. (Csak nehogy valaki belerondítson, mert akkor azt nagyon szívére veszi a kis hölgy...)
Két képet mutatok.

Három hónapos :)

Pindur Lili ma három hónapos. :) Hihetetlen... egyrészt furcsa, hogy "még csak" három hónapja érkezett közénk, hisz' olyan érzés, mintha sokkal több ideje lenne már velünk. Másrészt meg annyi minden történt a születése óta... egyre szebben formálódunk, alakulunk a (már nem is annyira) új helyzethez.
 Lili baba amúgy továbbra is egy ajándék gyerek. :))) Oké, minden gyerek ajándék, de ő egy olyan kedves, mosolygós, nyugodt Buddha-baba, hogy még mindig nem hiszem el, hogy ilyen valóban létezik. :D Szopizik, alszik, gügyög, elégedetten mosolyog bele a nagyvilágba, és nagy ritkán sír kicsit. Nagyon hálás vagyok azért, amilyen ő, és hogy pont minket választott!

Ami kicsit nehezebb nekünk, az továbbra is Hajnal középső gyermekké való válása, azaz az ezzel járó "tünetek". Nyűgösebb, könnyebben kiakad mindenen... az állandó énekelgetés helyett gyakran nyavalygás a program. Érzem, hogy több személyes figyelemre lenne szüksége... igyekszem neki ezt is nyújtani, de nyilván kevés, ami jut.
Újra hordozom őt is. :) Többnyire akkor kerül a hátamra, mikor messzebbről jövünk hazafelé este, és fáradtnak látom. Ilyenkor rendre el is alszik a mei taiban, vagy a Babbinkában.  Az egészben az a pláne, hogy ilyenkor nem csak ő lóg ám rajtam! ;)
Szóval beléptem a tandemhordozás nevű extrém sportot űzők klubjába.  Lili elől keresztezett kötésben szokott lenni a bordó Lana kendőben, Hajnal pedig háton valamelyik hordozóban (kötős és csatos kenguru egyaránt jól működik). Ha megkérdem, jön-e hátra, bizony soha nem mond nemet!! Én meg úgy vagyok vele, hogy ameddig bírom, miért is ne? :) Hiszen mindkettőnknek olyan jó érzés! És egyelőre egész jól bírom. Imádok a két lányka által közrefogva lenni!!
Ha nagyon lilán akarnám kifejezni magam, azt mondanám, hogy ilyenkor tökjól egymásra rezgünk, vagy még inkább hatékonyan töltődik a szívcsakránk. (Tibor, tetszett? :D )

Párbeszéd

Hetekkel ezelőtt esett a következő beszélgetés Hajnal és köztem.

- Hajnal, te egy édes, drága tündér vagy!
- Nem, nem vagyok!!
- Miért, akkor mi vagy?
- Holdtündér vagyok!